Fitbit, Pebble és Nike FuelBand+. Mozgás tracker, alvásfigyelő és sportkiegészítő. Az egész világon egyre nagyobb teret nyernek az olyan hordozható kütyük, amelyekkel a testünk, s így egészségi állapotunk folyamatosan monitorozható. Felmerül a kérdés, hogy az adatok puszta böngészésén túl mit tudunk velük kezdeni. Kézenfekvőnek tűnik, hogyha folyamatosan figyeljük magunkat, akkor akár a komolyabb betegségeket is hatékonyabban megelőzhetjük. Ennek jelentős pozitív hatása lenne az egészségügyi mutatókra és persze az életünkre is. Kérdés, hogy ez valóban olyan egyszerű-e, mint ahogy elsőre látszik, illetve hol tartunk most, s mi várható a jövőben.

Európában ma az elhalálozások egy jelentős része elkerülhető lenne a jelenlegi technológia és egészségügyi szakértelem fényében. Az Eurostat 2013-ra szóló éves jelentése alapján a 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozások harmada megakadályozható lett volna. Magyarországon sajnos az átlag felett teljesítünk, ugyanis ez a mutató nálunk 41,5 százalék. Alapvetően két módot különböztethetünk meg: a kezelhető, valamint a megelőzhető halálozásokat. Előbbi kategóriába tartoznak azok, amelyeket az egészségügyi ellátás megfelelő időbeli közbelépése, míg utóbbiba azok, amelyeket a preventív módszerek akadályozhatna meg. E két csoport között természetesen lehet átfedés, amit jól mutatnak az adatok: az EU-ban az összes elkerülhető halálozás 1,2 millió volt 2013-ban, amiből 577 ezer esetben tudott volna segíteni a korai orvosi közbeavatkozás, illetve 1 millió esetben már a prevenció is megoldást jelentett volna.

Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a prevencióval megakadályozható halálozások okát milyen betegségek okozták. A lista elején az iszkémiás szívbetegség, a tüdőrák, valamint az alkohollal kapcsolatos betegségek állnak. A preventív eszközöket pedig alapvetően az életmódunkban kell keresnünk: nem mindegy, hogy dohányzunk-e, milyen étrendet követünk vagy éppen mennyit sportolunk. Itt kerülhetnek képbe a hordozható kütyük.

Jelenleg még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni ezeknek az eszközöknek a jótékony hatásáról. Az azonban elsőre egy elfogadható hipotézisnek tűnik, hogy ezek idővel pozitív hatással lehetnek az egészségi állapotunkra abból az okból kifolyólag, hogy jobban motiválhat, ha látjuk a saját fejlődésünket.

Nem erre utal azonban az a kutatás, amelyet 2016-ban szingapúri önkénteseken végeztek. Ennek keretében 800 ember fizikai aktivitását figyelték meg kutatók; több csoportra osztva a résztvevőket. Egy évvel a kísérlet kezdete után a Fitbittel rendelkező csoport több mozgást végzett hetente, mint korábban, míg a kontrollcsoportnál ez nem volt megfigyelhető. Ennek ellenére a tanulmány szerzői szerint ez nem jelent akkora változást, ami szignifikánsan jobb egészségügyi eredményekhez vezetne. Lehangolóbb eredményeket mutat egy amerikai kutatás, amely közel 500 túlsúlyos esetében vizsgálta a fogyásuk eredményét, és azt találta, hogy a hordozható kütyükkel felszereltek kevesebb súlyt vesztettek hat hónap alatt.

A korlátozott számú tanulmányból azonban nehéz kiindulni és a jövőre tekinteni. Ahogy növekszik az eszközök pontossága és a beépített motivációs rendszer, úgy növelheti az emberek fizikai aktivitását, illetve egy idő után az egészségét is. Az azonban még egy megoldandó feladat, hogy valóban hosszú távon hordjuk ezeket az eszközöket. Az Endeavour Partners 2014-es kutatása mutatta meg azt, hogy a hordozható mérőeszközökkel rendelkező amerikaiak harmada 6 hónapnyi használat után nem viseli többet ezeket rendszeresen. Mivel hasonló, frissebb kérdőíves felmérést nehezen találni, ezt az arányt vehetjük kiindulópontnak a használat tekintetében. Az eszközök rendszeres hosszú távú használata azonban szükséges, hogy ezeken alapulhasson az egészséges életmód.

Fontos kérdés, hogy milyen irányba fejleszthetnek a piacon lévő cégek. A pontosságon, a jobb motiváláson, valamint a több mérési adaton kívül ott van a viselhetőség és az adatok orvosokhoz való becsatornázása. Előbbire rengeteg futurisztikusnak tekinthető példa van, például olyanok, amelyek valahogy az emberi bőrre mintegy tetoválás illeszkednek. Ezek technológiai aspektusból nézve tűnnek érdekesnek, míg az orvosok és a hordozható kütyük hatékony összekötése gazdasági, szervezeti és társadalmi szempontból izgalmas.

Sok szakember egyöntetűen az orvosok szaktudását és a hordozható eszközökből nyert adatok párosításában látja a továbblépés lehetőségét. Egy olyan jövőkép előtt állunk, ahol amennyiben valakinek az okoseszközei bármilyen fiziológiai változást érzékelnek, úgy a naptárjával egyeztetve egyszer csak kap egy időpontot az orvosánál, hogy egy átfogóbb vizsgálatot kapjon. Érdemes azonban kiemelni a határ meghúzásának fontosságát. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen kis eltérés esetén fordul az algoritmus orvosi segítségéhez. A túl érzékeny beállítás könnyen vezethet a lakosság szempontjából nézve térítésmentes egészségügyi rendszerben megtalálható túlfogyasztási problémához, s válhat így az egész kontraproduktívvá. A vizsgálati időpontok összehangolása, automatizálása azonban a mai viszonyok között rendkívüli nagy szervezést igényelhet tekintve, hogy az egészségügyi rendszerünk milyen állapotban van. Emellett pedig még az orvosokat is fel kell készíteni arra, hogy mit kezdjenek azokkal az adatokkal, amelyek alapján nem csak egy pillanatképet kapnak a páciensről, hanem folyamatokat láthatnak egészben. Azonban, ahogy a Dataconomy cikke is mutatja nehezen várhatjuk el bármelyik orvostól, hogy ránézve az adathalmazra, jobb esetben az infografikákra egyből bármi következtetéseket tudjon levonni. Emellett pedig fontos azt is látni, hogy az adatok folyamatos monitorozása jelentős mértékű kockázatot jelent, hiszen egy esetleges technikai malőr esetén az emberek legérzékenyebb adatai kerülhetnek nyilvánosságra. Erre kínálhatnak a jövőben ígéretes megoldást az olyan vállalkozások, mint a Validic, amely egyfajta API-ként helyezkedik el ennek az ökoszisztémának a közepén, s járul hozzá a különböző kütyük összehangolásához a 21. századi prevenció jegyében. További érdekes kérdés, hogy miként fogja megváltoztatni az orvos-beteg viszonyt az, ha a köztük meghúzódó információs aszimmetria mértéke csökken, amihez ezek a hordozható kütyük nagyban hozzájárulhatnak.