A blockchain az összetettségéhez képest nagyon fiatal technológiának számít, azonban az előrejelzések szerint alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaság működését, és mindennapjainkat. A bankok, a jogászok szerepe teljesen megváltozik, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.

A blockchain rövid története

Satoshi Nakamoto 9 oldalas tanulmányát 2008 októberében osztotta meg az interneten. Akkor dolgozata nem kapott nagy nyilvánosságot, két okból: egyrészt senki nem tudta, hogy ki Satoshi Nakamoto, másrészt nem is az írás témáját tekintve nem is volt izgalmas egy átlagos olvasó számára. Azóta egy dolog nem változott: még mindig nem lehet tudni, hogy ki vagy kik állnak a név mögött.

Azonban az írás, mely kezdetben csak a kriptográfiai szakembereket vagy a terület iránt érdeklődő laikusokat foglalkoztatta, a világ figyelmének középpontjába került. Ennek oka a dolgozaton alapuló Bitcoin rendszer.

A Bitcoin volt az első digitális pénznem, ami feloldotta a dupla költés problémáját. A dupla költés problémája akkor áll fenn, ha a digitális pénz másolható, ami miatt lehetséges ugyanazt az egységet többször elkölteni. Mintha a piacon először a hentesnek fizetnénk az áruért, majd ugyanazzal a pénzzel a zöldségesnél vásárolnánk, miközben az érmék és bankók fizikailag jelen vannak mind két a helyen, de csak az egyik esetben képviselnek valódi értéket. Fizikailag persze ez lehetetlen, azonban elektronikusan ez mindaddig megvalósítható, amíg nincs olyan mechanizmus, mely megbízhatóan igazolja vissza a pénz valódiságát.

A megbízhatóságot két folyamat garantálja a Bitcoin esetében: a Bitcoin-bányászat és a blockchain. Jelen írásnak nem célja a bányászat részeletes bemutatása, így jelenleg csak a rövid magyarázatára szorítkozik. „A Bitcoin-bányászat folyamata során a számítógép hardverét matematikai műveletek elvégzésére használjuk, a Bitcoin-hálózat tranzakcióinak visszaigazolására és a biztonság növelésére.” (https://bitcoin.org)

A második elem a blockchain, melyet az egymásba fűződő blokkok alkotnak. A blokkok tárolják a megelőző tranzakció linkjét, illetve az adott tranzakció adatait. Az öt alapelvből látszódik, hogy minden adat mindig, minden résztvevő számára elérhető bárhol. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a ma közvetítői szerepet betöltő intézmények létjogosultságát.

Akkor mégis miért nem esnek kétségbe ezek a szervezetek? Azért, mert a technológia elterjedéséhez várhatóan több évtizedre lesz szükség. Lakhani és Iansiti a TCP/IP protokollhoz (mely az internet alapját képezi) hasonlítják a fejlődést, aminek 30 évre volt szüksége ahhoz, hogy teljesen átformálja a gazdaságot.

Míg a TCP/IP megteremtette az internet alapját, addig az email iránti kereslet hajtotta annak elterjedését. Jelenleg elsősorban a Bitcoin hajtja a blockchain elterjedését, azonban a felhasználási területe sokkal szélesebb skálán mozog majd a jövőben.

Az tehát már látható, hogy egy olyan technológiáról van szó, ami várhatóan teljesen átszabja majd a gazdaság működését.

A blockchain előnyei

A fent leírtak alapján két könnyen azonosítható előnye van a blockchain rendszerének: megbízhatóság és gyorsaság.

A blockchain technológiájából következik, hogy jelenleg senki nem tudja feltörni, megváltoztatni a már lezárt tranzakciókat, így azokra a piac szereplői biztonsággal tudnak támaszkodni.

A gyorsaság pedig a rendszer digitalizációján, a közvetítők kihagyásán alapul. Mivel a résztvevők egymással közvetlenül tudnak kommunikálni, illetve a tranzakciók részben, vagy egészben automatizálhatók, így nincsen szükség a bankokra, ügyvédekre vagy a traderekre.

A változások hatásait két oldalról érdemes megvizsgálni: a vállalatok és fogyasztók részéről.

Milyen területeken várható változás először a pénzügyi szektorban?

A vállalatok számára három területen jelenet majd változást a blockchain elterjedése a Világgazdasági Fórum elemzése szerint: az nyilvántartások vezetésének egyszerűsödésével, illetve az átláthatóság és az autonómia növekedésével.

Manapság egy vállalat esetében a nem hálózatba szervezett adatbázisok megnehezítik az egységes adattárolást és növelik az adatok összeegyeztetésének a költségét. Mintha a saját pénzügyeinket több helyen is számon tartanánk, azonban csak időszakosan vetnénk össze azokat. Ezzel szemben a blockchain elterjedése után mindig minden információ egy helyen elérhető lesz, megfelelő minőségben. Ezáltal megszüntetve az információs silókat, és a vállalatok közötti rekonsziliálást. Tehát mintha minden pénzügyi adatunkat egy helyen vezetnénk a korábbi gyakorlattal szemben, mely naprakész, megbízható, utólag nem módosítható és folyamatosan elérhető.

Az átláthatóságot nehezíti a piaci résztvevők közötti információs aszimmetria, mely tényező a szabályok szigorodását is okozza. Az új technológia megjelenésével mind az információkhoz való hozzáférés lehetősége javul mindenki számára, mind a szabályozók és a piaci szereplők közötti együttműködés javul. Az átláthatóság azonban azzal a hátránnyal is jár, hogy egy tranzakció után elveszik az anonimitás lehetősége, mivel a társítani lehet a szerződő felet a blockchainbeli adatokhoz.

A jelenlegi körülmények között, a piaci szereplők közötti bizalom hiánya indokolja a felügyeleti szervek szükségességét a szerződések megvalósulásának ellenőrzésében. Azonban az új technológia biztosította átláthatóság, információbiztonság és naprakészsége miatt a rendszer megkönnyítheti a törvényi megfelelés ellenőrzését.

A PwC szakértői általi elemzés szerint már 2014-ben több, mint egy tucat nagyvállalat foglalkozott a technológia alkalmazhatóságával az üzleti életben. A Citi kísérletképpen három blockchain-t is létrehozott, főként azért, hogy a határon átnyúló pénzügyi mozgásokat vizsgálja. A Goldman Sachs 50 millió dollárt fektetett a Circle Internet Financial nevű startupba, mely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy bitcoint küldhessenek egymásnak és azt dollárra válthassák. A Nasdaq a Nasdaq Private Marketen (az IPO előtti kereskedési piacon) vezetett be egy bitcoin blockchain technológiát. A Paypal lehetővé tette a bitcoinban való fizetést, három bitcoin startuppal együttműködve.

Az, hogy már 2014 a legnagyobb vállalatok is elkezdtek foglalkozni a technológiával, nem véletlen, hiszen rendkívül széles a felhasználási lehetőségek tárháza:

• Megkönnyítheti a pénzügyi szolgáltatások terjedését a feltörekvő piacokon, ahol jelenleg a központi adminisztráció hiánya gátolja azt. Például a hitelnyújtáshoz szükséges fedezet (mondjuk egy saját tulajdonban lévő ház) tulajdonosi hátterének a bizonyítása lehet ilyen alkalmazás.
• A vállalatok számára könnyebbé válik a könyvelés, a már fentebb is leírt indokok miatt.
• A bankok számára kevésbé szigorú tartalékképzési szabályokat jelenthet, amit ugyancsak a könnyebb és gyorsabb információáramlás okoz.
• A központi szabályoknak is könnyebben felelhetnek meg a pénzügyi intézmények.
• Egyes back office funkciók (például a számlák nyilvántartásáért felelős accounts payable/receivable) teljesen átalakulhatnak.
• Az óriásvállalatok mellett több startup tevékenykedik majd a szektorban (mint például jelenleg a Blockstream, Digital Asset Holdings, és az itBit, amelyek a digitálisan létező eszközök kereskedelmét bonyolítja le).

Mindezen megoldások éves szinten 15-20 milliárd dollárral csökkenthetik a Santander Innoventures jelentése szerint a bankok infrastrukturális költségeit, a határokon átívelő fizetések, az értékpapírkereskedelem és a szabályoknak való megfelelés területén, 2022-re.

A szektor ennek megfelelően is kezeli a kérdést: közel 70 bank alkotta R3 konzorcium célja, hogy kutassa a blockchain felhasználási lehetőségeit a pénzügyi szektorban.

Amiről még nem esett szó: az okos szerződések

A Deloitte elemzése szerint a blockchain egyik legnagyobb előnye az okos szerződések megjelenése lehet. Az okos szerződések olyan programok, amik elősegítik, hitelesítik egy tárgyalás eredményének a végrehajtását. Képzeljük el, hogy online autóvásárlás esetén a blockchain miatt ellenőrizhetjük, hogy az autót valóban az a személy tulajdonolja, akivel mi kapcsolatban vagyunk, majd a vásárlás feltételeinek véglegesítése során a rendszerben a blockchainhoz kapcsoljuk a szerződést: ha mi fizetünk, akkor autó tulajdonjoga automatikusan hozzánk . Mivel a rendszert (jelenleg) feltörni nem lehet, ezért egyéb bizonyító, hivatalos dokumentumra nincs is szükség és az üzlet lezajlott. Az üzletkötésbe természetesen bevonhatóak további felek: bankok, kezes, üzlettárs, stb. Most képzeljük el ezt egy nagyvállalat esetében, ahol több ezer, esetleg millió tranzakció történik naponta, melyet automatikussá lehet tenni, felügyeleti szerv bevonása nélkül. Ez egyben azt is eredményezni fogja (vagy eredményezheti,) hogy az ügyvédi irodák felveszik a szolgáltatásaik közé a blockchain szerződések lebonyolítását, így ők is elkezdenek informatikai szolgáltatást is nyújtani ezáltal.

A rendszer egyszerűsödése várható tehát, azáltal, hogy csökken a közvetítő vállalatok, szervezetek, felügyeleti szervek szerepe. Vinay Gupta az ATM-eket hozza példaként: egy adott ATM-nek egy tulajdonosa van (egy bank), azonban többfajta bankkártyát is elfogad. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, komplex folyamatrendszert kell működtetni, melyet a legtöbb esetben a VISA lát el jelenleg. A blockchain elterjedésével azonban teljesen megszűnne, minden ilyen típusú ellenőrzés a rendszerbe lenne építve.

Milyen hatásai lehetnek a fogyasztókra nézve?

A Capgemini tanácsadó cég számításai szerint a fogyasztók akár 16 milliárd dollárt is spórolhatnak az a biztosítási és banki díjakon az okos szerződéseknek köszönhetően. A lakosság hitelenként 480-960 dollárt, míg biztosítási ügyletenként 45-90 dollárt is spórolhat az ügyintézés egyszerűsödésének köszönhetően.

Mikor lesz ebből bármi?

Az elemzések az elkövetkező három-öt év végére várják azt, hogy a mindennapjainkba is megjelenjen a technológia, azonban addig azonban számos problémát kell megoldani.

A rendszert támogató struktúra azonban már (vagy éppen még) sebezhető: 2016. decemberében 1 millió dollárt meg nem haladó összeget loptak el az egyik legnagyobb, a blockchain üzletágában jelenlévő venture capital vállalattól.

Egy másik esetben a The DAO nevű, decentralizált autonóm szervezettől, mely 2016-ban indult azzal a céllal, hogy közösségi finanszírozási alapú venture capitalt hozzon létre (mely meg is valósult, 150 millió dollárt gyűjtöttek össze, ezzel a történelem legsikeresebb crowdfunding kampányát végrehajtva). Azonban nem sokkal az alapítás után hackerek egy programozási hibát kihasználva több tízmillió dollár értékű cryptovalutát tulajdonítottak el. A KPMG USA-beli blockchainért felelős vezetője azonban nem gondolja, hogy visszavetné a technológia fejlődését, mivel szerinte ez az új technológiával járó gyermekbetegségnek tekinthető.

A rendszer rendkívül sok energiát emészt fel. A rendszer fenntarthatóságát és biztonságát biztosító bányászat már ma is egy 280 000 fős USA-beli város vagy Dánia 2020-as energiafelhasználásának felel meg, csak a Bitcoin esetében!

A rendszer jelenleg kicsit olyan, mint a Vadnyugat volt: nincs szabályozás és a blockchain nagy nyereséggel kecsegtet. Így sokan próbálják minél hamarabb a maguk hasznára fordítani a technológiát (ahogy például a Bitcoin bányászat közel 50%-ért 4 cég felel, 51%-os részesedés már csalásra ad lehetőséget). Emellett a szabályozás hiánya csak átmeneti állapot és nem lehet tudni, hogy a kormányzatok hogyan fognak reagálni a változásra.

A rendszer (gyermek)betegségei ellenére az előrejelzések alapján viszont arra lehet számítani, hogy pár éven belül átszabja a mindennapjainkat ez a .