Nonprofit vs. forprofit, mindent a társadalmi vállalkozásokról

A társadalmi vállalkozásokkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, így cikkünkben először tisztázni szeretnénk, hogy mi mit értünk a társadalmi vállalkozás fogalma alatt. A hazánkban elterjedt definíció alapján társadalmi vállalkozásnak tekinthetünk minden olyan csoportosulást, amely  tudatosan tervezett módon társadalmi problémák innovatív megoldására jött létre. Kettős cél vezérli őket: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javítása mellett jelentős társadalmi hatást szeretnének kifejteni. Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül érik el. A társadalmi vállalkozások lehetnek nonprofit szervezetek, melyek üzleti modelleket alkalmaznak alapvető küldetésük eléréséhez, és lehetnek üzleti vállalkozások, melyek üzleti céljuk mellett jelentős társadalmi hatás elérésére törekszenek. Alapelvük az a kettős optimalizálás, mely a gazdasági és a társadalmi célok összehangolását, egyensúlyban tartását jelenti. A társadalmi vállalkozások fő ismérve a valódi értékteremtés, a fenntarthatóság érdekében pedig fontos, hogy a társadalmi cél (pl. megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) mellett valós piaci igények kiszolgálására jöjjenek létre, és minőségi, versenyképes termékeket vagy szolgáltatások kínáljanak. Ez csak a megalapozott üzleti tervre, valamint átgondolt és letesztelt piaci koncepcióra építve valósítható meg.

Mivel mérhető a társadalmi vállalkozás sikere?

Akárcsak a forprofit szférában, a társadalmi vállalkozások esetében is elengedhetetlen a szervezet hatásának mérése, annak eredményessége érdekében. A stratégiatervezés és hatékonyság mellett például megfelelő információkkal, adatokkal és mutatókkal tudják ösztönözni az önkénteseiket, erősíthetik hírnevüket, és támogatókat szerezhetnek.

A nonprofit szervezetek eredményességének kifejezése eltér az üzleti szervezetektől. Egy nonprofit szervezet akkor eredményes, ha a teljesítménye egyszerre szolgálja a küldetés céljának elérését és a működőképesség fenntartását. A megfelelő eredményességi mutatók segítségünkre lehetnek, azonban ezeket a mutatókat sokkal nehezebb meghatározni, mint a vállalatok esetében. Ennek oka, hogy a nonprofit szervezetek alapvető célja nem kizárólag pénzügyi haszon, hanem a pénzügyi fenntarthatóság mellett szignifikáns társadalmi hatás kiváltása is. Ezért többféle társadalmi és pénzügyi-gazdasági mutatót tudunk használni a méréshez. A mutatók megalkotásához elengedhetetlen a szervezet pontos ismerete illetve legtöbbször a mutatók egyedi létrehozása is szükséges.

A társadalmi hatásmérés az az összetett elemzői folyamat, amely során megállapítható egy szervezet vagy program a társadalomra előzetesen meghatározott célok megvalósítása mentén gyakorolt hatása, magában foglalja az általa végzett tevékenységek következtében létrejövő hatások összességét. A fókuszba helyezett érintetteken túl vizsgálja a szélesebb körű érintettekre gyakorolt pozitív és negatív következmények mértékét is. A mérés során megvizsgáljuk, hogy a kitűzött célhoz képest a hatások megvalósulása milyen szinten és irányban teljesült és azáltal teremt szélesebb körű társadalmi hasznosságot, hogy támogatja a szervezeteket, hogy jobban megértsék és ezzel a többlettudással fejlesszék működésüket.

A hatásmérésre számtalan módszertan, kidolgozott keretrendszer áll rendelkezésre. Az ezek közötti választást alapvetően a hatásmérés célja és a rendelkezésre álló erőforrások határozzák meg.

A hatásmérés céljai között az alábbiakat említhetjük:

• A szervezet hatásainak pontos mérése
• Visszacsatolás a kitűzött cél eléréséről
• A szervezeti működés, folyamatok támogatása
• Külső elismerés célja
• Beszámolás az érintetteknek
• Forrásszerzés
• Szervezetfejlesztés

A Social Return on Investment (SROI), azaz a Befektetés Társadalmi Megtérülése egy olyan keretrendszer, amely a teremtett értékek mérését és kimutatását egy tágabb elképzelés alapján próbálja megragadni azáltal, hogy számításba veszi a társadalmi, környezeti és gazdasági költségeket és előnyöket. Olyan módon írja le a változásokat, hogy az előbb említett szempontokat monetáris úton reprezentálja, vagyis lehetővé teszi a költség-haszon elemzést.

Az SROI nem pénzügyi mutató próbál lenni, hanem a szervezet által teremtett társadalmi értéket fejezi ki. Ebből fakadóan az elemzés is többféle formát vehet: koncentrálhat a teljes szervezetre vagy annak csak egy tevékenységére, végezhető belső munkatársak segítségével, vagy külső szakértők bevonásával.

Két típusú SROI-t különíthetünk el:

• Értékelő: az SROI a múltra, a már elért eredményekre épül
• Előrejelző: az SROI megmutatja, hogy mekkora társadalmi hasznot teremtünk, ha a szándékolt eredményeket elérjük

Külföldi példák

Grameen Bank

A társadalmi vállalkozások fejlődésének egyik fontos állomása a Grameen bank létrejötte volt 1983-ban. Muhammad Yunus, a bank alapítója, a legszegényebb, legkilátástalanabb rétegek számára teremtette meg a mikrohitelezés lehetőségét, szegény, vidéki nőknek biztosított kis összegű kölcsönöket. A legalsó réteg pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférését az ügyfelek edukációja kísérte, amely hamar sikeresnek bizonyult, és mára közel 9 millió ügyfelet számláló bankká nőtte ki magát a Grameen. A bank kihelyezett hiteleinek 97 százaléka női ügyfélhez került, és az adósok biztosítékok bekérése nélkül is 98 százalékos visszafizetési rátát tudtak produkálni. Érdemes megemlíteni, hogy a bank alapvetően profitábilis működést tud felmutatni, azonban ennél fontosabb aspektus a megteremtett társadalmi haszon. Yunus volt az, aki először definiálta a társadalmi vállalkozás fogalmát, a területen végzett munkájáért pedig a legmagasabb elismerésben részesült, Nobel békedíjat kapott 2006-ban.

Ashoka

A másik legfontosabb társadalmi vállalkozásokat segítő intézmény az Ashoka 1980-ban jött létre. A szervezet célja, hogy egy globálisan is versenyképes társadalmi vállalkozói réteget hozzon létre a különböző országokban. Az Ashoka esernyőszervezetként működik, a tudás- és kapcsolati tőke megosztását biztosítja a tagok számára, ezzel támogatva a tudatos, szakmailag képzett társadalmi vállalkozói csoport létrejöttét. A szervezet mentorprogramjának hazánkban is számos tagja van az egészségügyi, emberi jogi, környezetvédelmi, valamint az oktatási fókuszú vállalkozások vezetői közül, hozzájárulva ahhoz, hogy itthon is magas színvonalú és társadalmi értéket teremtő vállalkozások jöhessenek létre.

Hazai példák

Kék Madár Alapítvány - Ízlelő Étterem

Az 1997-ben alapított Kék Madár Alapítvány a befogadó társadalomért munkálkodik, munkaerőpiaci szolgáltatások biztosításával. A szekszárdi alapítvány a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek számára teremt lehetőséget a munkaerőpiaci integrációra, illetve reintegrációra. Célcsoportnak tekinthetők a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, alacsonyan iskolázottak, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők, gyermeküket otthon nevelő anyák, illetve az egyéb okból kifolyólag inaktív munkaképes korúak. Szolgáltatási portfóliójuknak egyaránt részét képezi a munkaerőpiacra lépők felkészítése, oktatása és nyomon követése, az anyák tehermentesítését szolgáló bölcsődei ellátás biztosítása, illetve 2007 óta egy saját étterem üzemeltetése.

Az Ízlelő Családbarát Étterem alapításának motivációi 2005-ből származnak, amikor az alapítvány nagy összegű pályázatokat, de azok kései kifizetései miatt napi likviditási gondokkal küzdött. Ekkor merült fel az önálló bevételi forrás kialakításának gondolata, melyet kézenfekvő volt összekapcsolni a már meglévő munkaerőpiaci szolgáltatásaikkal. Így született meg – holland mintát követve – Magyarország első, kizárólag fogyatékkal élőket, illetve megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató éttermének koncepciója.

Az Ízlelő indulásakor kiterjedt piackutatást végeztek; felmérték Szekszárd éttermeit, és megállapították, hogy kevés vendéglátóhely helyezi előtérbe az egészséges életmódot, valamint az éttermek jelentős része nem kifejezetten alkalmas kisgyermekes családok számára. Ezen réspiacot kihasználva alakították ki értékajánlatukat. A lakosság körében gyorsan népszerűvé vált az étterem. Sokan először fenntartásokkal közeledtek az alkalmazottak miatt, ám az első találkozás után a fogyasztók nagy része visszatérő vendéggé vált, így az eredetileg 24 férőhelyes éttermet 80 főre bővítették. A fogyasztók jellemzően a közeli hivatalok dolgozói, ám az utóbbi években egyre több fiatal is rendszeresen látogatja az éttermet.

Az Ízlelő sikerét mutatja, hogy példájukat követve jelenleg nyolc hasonló koncepciójú étterem működik Magyarországon, melyek közül többek indulását aktívan támogatták. Emellett az étterem nyitását követően mind regionális szinten, mind országosan számos társadalmi vállalkozás alakult, melyek számára szintén példaként szolgálhatott az Ízlelő.

Szimbiózis alapítvány - Baráthegyi Majorság

Miskolcon 15 éve született meg a Baráthegyi Majorság ötlete, amely mára egy széles körben tevékenykedő társadalmi vállalkozás csoporttá nőtte ki magát, a Szimbiózis Alapítvány fenntartása alatt. A főként agrár-szociális szektorban működő vállalkozás eddig körülbelül 200, fogyatékossággal élő, vagy egyéb hátrányos helyzetű személy munkaerőpiaci integrációját segítette. A Szimbiózis Alapítvány a működtetője az állattenyésztéssel, kecskesajt készítésével foglalkozó, 100 főt foglalkoztató majorságnak, amely közösségi integrációs, valamint társadalmi szemléletformáló is betölt. Az egész évben működő Baráthegyi Majorság ifjúsági szállást, erdei iskolát működtet, míg az alapítványhoz tartozó ebédfutár szolgálat és étterem Miskolc belvárosában kínál megélhetést fogyatékossággal élőknek. A Szimbiózis célja, hogy a fogyatékosság mértékétől függetlenül mindenki számára értékteremtő munkát tudjon biztosítani, ezzel elősegítve a munkaerőpiaci integrációjukat, vagy éppen reintegrációjukat. Az alapítvány nemcsak a fogyatékossággal élők, de családjaik számára is segítséget nyújt, hiszen a majorság szociális otthonként is működik, terápiát, szabadidős-, és sport tevékenységet kínálva az 5 hektáros területen.

Számos jól működő példát találhatunk a társadalmi vállalkozási szektorban, amelyek értéket teremtenek a kiválasztott csoportok számára, azonban ezen értékteremtő képesség összehasonlítása meglehetősen nehézkes lenne objektív mutatók alapján. A társadalmi haszon mérhető mutatókkal, de meghatározásához szükség van az egyes vállalkozások működésének teljeskörű megértésére, az érintett csoportok feltérképezésére, és az őket érő hatások összesítésére is, ez pedig sok esetben egyedi mutatók létrehozását követeli meg.

A bejegyzés szerzői Dienes Kinga és Gyetvai Gábor.