Blogposztunkban röviden összefoglaljuk a tőzsdei áringadozásokkal kapcsolatos hatásokat, az árfolyam dinamikáját kialakító alapvető információkat, melyek igazán nagy kihívás elé állítják a befektetni vágyókat.  A feladat nehézségéből adódóan számos alternatív befektetési stratégia alakult ki, ilyen a copycat befektetőké is, mely lényegében a legsikeresebb kereskedők ötleteit próbálja kopírozni. Rávilágítunk a stratégia előnyeire is, de többnyire annak nyilvánvaló veszélyeire, hátrányaira.

A tőzsdei kereskedés lényege, hogy profitáljunk az egyes eszközök árfolyamváltozásaiból. Leegyszerűsítve a dolgot egy örökérvényű szabályra: ’’Vedd meg az olcsót és add el a drágát!’’. Ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni a tőzsdén, a legfontosabb, hogy jól ismerjük a kereskedett termékekre vonatkozó szabályokat, valamint a termékek árdinamikájának jellegzetességeit. Abban az esetben, ha elég alapos ismeretekkel rendelkezünk a témával kapcsolatban, még mindig óriási gondokat okozhat, ha pszichológiailag nem tudjuk helyén kezelni a kereskedés lépéseit. Számos személyes tulajdonsággal és mély háttértudással kell rendelkezni, hogy valóban kiemelkedőek legyünk a pénzügyi termékek piacán.

A tőzsdei kereskedés kapcsán a legfontosabb, hogy ismerjük milyen hatások okozhatnak mozgást az árfolyamokban. Ezen változások mögött alapvetően a befektetői várakozások folyamatos módosulása áll. Tehát az első igazán jó kérdés az lehetne, hogy mégis mi hat a befektetők várakozásaira? A válasz elég összetett, hiszen tulajdonképpen minden, ami kicsit is kapcsolatban áll a befektető által értékelt termékkel.

A befektető várakozásokat alakító tényezők esetében élesen elkülöníthetjük a piac híreit, illetve az általános piaci hangulatot. Utóbbi valamelyest megfoghatatlannak hangzik, tekintve, hogy végeredményben a piaci hírek aggregált hatásából eredeztethető. Ennek jó proxija a VIX index, közismertebb nevén félelem index, amely a várt piaci turbulenciát jelképezi. Piaci hírek kapcsán két nagy csoportba oszthatjuk az információkat attól függően, hogy azok közvetlen vagy közvetett módon befolyásolták a vizsgált eszközök jövőbeli árfolyamát.

Közvetlen ható tényezők közé soroljuk azokat a termékspecifikus híreket, melyeket az adott termék mögött rejlő cég vagy piac operatív működése generál. Például részvények esetén ide sorolhatók, a vállalat működésében bekövetkező változások, de egy egészen más példát említve, árupiac esetén termékspecifikus információnak számít egy-egy OPEC döntés, vagy az olajpiac telítettségét reprezentáló nyersolaj készletek adatai.

Közvetett módon hathat az egyes termékek árfolyamaira a makrogazdasági mutatók alakulása, a politikai, szabályozó döntések, sőt egyes befektetési indexekben történő átsúlyozások is. Makrogazdasági mutatók közül lényeges, hogy az adott eszköz célpiaca, hogyan teljesít, van-e tér további piacbővülésre, tartható-e a jelenlegi gazdasági növekedés, hogyan alakul a bérek helyzete, stb. Az adott piacban még rejlő lehetőségeket, illetve a világgazdaság jövőbeli teljesítményét, hasonszőrű gazdasági mutatókból szokás extrapolálni.

A politikai, szabályozói döntések egy olyan információs kategória, amelyek általában teljesen függetlenül keletkeznek az adott instrumentum mögöttes operációitól. Itt legtöbbször valamilyen szigorító vagy enyhítő piacszabályozásra lehet gondolni, de ide sorolandók az egyes iparágakat sújtó különadók bevezetései az állam részéről.

A világ indexkövetői alapjai szűk 40 éves jelenlétük alatt óriási méretű vagyon kezeléséig jutottak el, ezt jól alátámasztja az alább látható, Morningstar által készített kimutatás, amely az indexkövető befektetési alapok eszközállományát reprezentálja 1976-tól 2015-ig.

Ez az állomány világszerte 4 trillió USD-t jelent. Az adott indexeket a felügyelő szerveik időről időre átsúlyozzák bizonyos szempontok szerint, ezáltal változik azok összetétele. Az indexkövető alapok pedig, révén, hogy indexkövetők lekövetik ezeket a változásokat, olykor turbulenciát okozva kevésbé likvid piacokon. Közvetett módon tehát, ez egyes átsúlyozásokkal kapcsolatos információk is hatnak a befektetők várakozásaira.

Az árfolyamokra ható információk közül, utolsóként olyan közvetett módon ható eseményeket jelöltük meg, amelyek előfordulása teljesen kiszámíthatatlan, és nagy hatást tudnak gyakorolni a tőzsde világára. Ide sorolhatók a természeti katasztrófák, üzemi balesetek, terrortámadások, háborús készültség és minden egyéb rendkívüli esemény, amely kizökkenti a gazdaságot a normál fejlődés medréből.

Az imént felsorolt információk és azok hatásai – függetlenül attól, hogy azok közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a tőzsdei árfolyamokat – tehát folyamatos impulzusokat jelentenek az egyes instrumentumok áraira, épp ebben rejlik a börzék varázsa, tökéletesen lemodellezni teljességgel lehetetlen. Bár az utóbbi 3-4 évtizedben rendkívül sok pénzügyi matematikai modell próbálkozott az egyes termékek áralakulásának pontos előrejelzésével, egyelőre nem született olyan átütő siker, amely elég pontos lett volna.

Visszatérve az elsődleges aranyszabályunkhoz: ’’Vedd meg az olcsót és add el a drágát!’’. Ennek a jelmondatnak kapcsán talán teljesen kézenfekvőnek tűnik a siker, viszont a fentebb felsoroltak figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a tőzsdén profitábilisan kereskedni sajnos még sem annyira egyszerű, mint azt először gondolnánk – ettől függetlenül persze az aranyszabály minden körülmények között megállja a helyét. A folyamatosan változó piaci környezetnek és a friss információknak hála a befektetők várakozásai is dinamikus módon változnak. Éppen ezért mind a mai napig kevés olyan ember van, aki kiemelkedően sikeressé tudott válni a tőzsdei szárnyalásából. Abból adódóan, hogy a valóban rendkívüli sikereket elérő spekulánsok – a szó jó értelmében – kevesen vannak, nevüket mindenki ismeri a szakmában, korunk nagyágyúi például Warren Buffet, Carl Icahn, David Dreman, Bill Ackman vagy a magyar származású Soros György. A hozzájuk hasonló befektetési guruk szűk köre valóban mesés vagyont tudott kovácsolni befektetési döntéseinek köszönhetően, így mára minden mozdulatukat követik az újságírók, brókerek, szinte külön értelmezhető eladási vagy vételi szignált jelent az általuk képviselt álláspont. Számtalan weboldal és blog foglalkozik azzal, hogy listázza a legsikeresebb alapkezelők befektetési döntéseit és véleményét az egyes instrumentumokkal kapcsolatban. A befektetési szektorban joggal tekinthetünk rájuk, mint véleményvezérekre, hiszen jelentős mértékben képesek befolyásolni a piacok mozgását várakozásaik kinyilatkoztatásával. Egy jó példa erre, hogy a Warren Buffet által vezetett Berkshire Hathaway Inc. éves jelentését minden évben több ezer befektető várja, Buffet úr éves befektetői levele miatt, melyben kifejti várakozásait a cége által birtokolt befektetésekkel, valamint az amerikai gazdaság egészével kapcsolatban.

Felmerül egy fontos kérdés: ha ők ilyen sikeresek tudtak lenni a tőzsdén, akkor miért nem elég egyszerűen követni a döntéseiket, hiszen úgy szépen lassan mi is meggazdagszunk?

A kérdésnek van relevanciája, olyannyira, hogy külön kifejezést tulajdonított neki a szakma: ’’copycat investor’’, így nevezik azokat a befektetőket, akik a top befektetési menedzserek portfólióját próbálják másolni, több-kevesebb sikerrel. Sajnos ez a módszer sem minden esetben kifizetődő, sőt olykor ugyanolyan kockázatos, mint, ha mi magunk válogatnánk össze portfóliónkat, hiszen semmilyen garancia nincs arra, hogy az adott menedzser a jövőben is hasonlóképpen sikeres lesz. Be kell látni, hogy ennek a módszernek is számos korlátja van, hiszen egy befektetési guru más időtávon, más célokkal, más volumenben keres befektetési lehetőségeket és ez égető problémákat okozhat a másolási technikát alkalmazó befektető számára. Továbbá az egyik legalapvetőbb korlát abból adódhat, hogy a mai világ felgyorsult információáramlása mellett már jókora késésben fogunk értesülni a követett személy bármilyen jellegű döntéséről. Ennek következtében nagy valószínűséggel sok, nálunk jobban informált befektető már előttünk bevásárolt az adott instrumentumból, így mire arra kerül a sor, hogy mi is megtegyük tétjeinket, általában már egész más értéken mozog az eszköz.

Gondoljunk csak bele, vajon úgy is megéri követni ezeket a tippeket, ha eleve más paraméterek mellett tudjuk végrehajtani a beruházást? További problémát jelenthet, hogy az adott részvénypakett megvásárlásától még nem fogjuk jobban ismerni a hozzátartozó cég tevékenységét, így egyrészt nem tudjuk megfelelően felmérni a kockázatainkat, valamint az ügylet lezárását illetőleg is teljes mértékben kiszolgáltatottak leszünk a követett befektetési guru döntéseinek.

Tehát a véleményvezérek követése is nagy kockázattal jár, csak az esetek kis százalékában lehet kiemelkedő nyereségeket elérni ezzel a stratégiával. Persze lehet jól csinálni, viszont ahhoz elengedhetetlen, hogy bizonyos külső körülmények is ezt támogassák.

Gerald Martin és John Puthenpurackal 2008-ban készített tanulmánya tartalmaz egy mérést, amely egy, a Berkshire Hathaway-t másoló portfólió teljesítményét vizsgálta. Eredményeik azt mutatták, hogy 1976-tól 2006-ig éves szinten 10,75%-kal jobban teljesített a másoló portfólió, a benchmarkként szolgáló S&P500 indexnél. Tehát azt mondhatjuk, hogy a jól megválasztott véleményvezérek, a top befektetési menedzserek döntései általában jobbnak bizonyulnak, mint a lelkes amatőröké, viszont, ahhoz hogy magánbefektetőként nagy haszonra tegyünk szert egy ehhez hasonló stratégiával, egy jó nagy adag szerencsére is szükségünk lesz – hiszen az időzítés kardinális kérdés egy ilyen stratégia esetén.

Annak ellenére, hogy számos veszélye van a copycat befektetői stratégiának, mégis rendkívül nagy népszerűségnek örvend. Egyre több olyan weboldal és blog van a világhálón, amely listázza az adott befektetési guruk portfólióját és véleményét a gazdaságról – az egyik leghíresebb ilyen honlap a www.gurufocus.com, amely az egyes befektetési guruk döntéseinek követésén túl, egyéb széleskörű adatszolgáltatást biztosít előfizetői számára. A honlap üzemeltetője által közzétett jubileumi levél alapján, közel 20 000 előfizetővel, valamint 50 000 aktív felhasználóval rendelkeznek, tehát a befektetők egy elég széles köre érdeklődik hasonló szolgáltatás iránt.

Összességében tehát a sikeres tőzsdei kereskedés nagyon komplex feltételrendszert igényel, mind lexikális tudás és mentális felkészültséget illetően, ezáltal sok ember számára a legkézenfekvőbb módszer, hogy viszonylag kevés energia befektetésből, reprodukálja az egyes befektetési guruk portfólióit. Emellett fontos, hogy a fentebb részletezett korlátok végett, sajnos nem túl nagy a valószínűsége, hogy valaki copycat investorként őrült nagy hozamokra tesz szert. Mérlegelve a vállalt kockázati szinteket is, azt mondhatjuk, hogy még mindig az oldschool – olvasás/tájékozódás és folyamatos tanulás lesz a legkifizetődőbb stratégia a börzén.